Szófelhő
konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language
| Közlési feltételek |
|
Tisztelt Szerzőink!
A Filológia.hu online folyóirat formai követelményeit az alábbiakban foglaljuk össze.
Szempontok a kézirat leadásához
Fájlformátum – Kérjük, hogy a kéziratot egy .doc, . docx vagy .rtf kiterjesztésű Word fájlban küldjék el a szerkesztőségnek (ha a dolgozat sok mellékjelet tartalmaz, a dolgozatot pdf formátumban is juttassák el szerkesztőségünknek). – A fájlnév mindig tartalmazza a szerző nevét és egy kulcsszót a tanulmányból (ékezetek nélkül) (például: kisserno_lektoralas). – E-mail címünk: filologia.hu[kukac]gmail.com.
Szerzőnév és tanulmánycím – A cikk elején, kérjük, tüntessék fel a szerző(k) nevét és a tanulmány címét, minden speciális formázás nélkül.
Absztrakt – A munka 10–12 soros magyar és angol nyelvű összefoglalását (öt-öt kulcsszóval a végén) a dolgozat végére illesszék be, a cikk angol és magyar címével együtt.
Bemutatkozás (mini-CV) Kérjük, küldjék el az elektronikus levél szövegében vagy a dolgozat szövege után a rövid bemutatkozásukat a következő sablon alapján (szerzőink): – név (születési év [nem kötelező])
– tudományos fokozat
– munkahely
– fontosabb tisztség(ek)
– kitüntetés(ek)
– nyelvismeret
– kutatási terület(ek)
– 3-5 fontosabb publikáció
– e-mail-cím és/vagy saját honlap címe [Nem kötelező. Kérjük, jelezzék, megjelentethetjük-e e-mail-címüket a folyóiratban.]
– fotó [jpg fájlként csatolva, a fájl neve a szerző neve legyen]
Szempontok a kézirat formázásához
1. Szöveg 1.1. Főszöveg – a lehető legegyszerűbb formázással: sablonok, stílusok és automatikus számozások használata nélkül
– bekezdés: tompa bekezdés (nincs behúzás) – kiemelések: félkövér (bold) betűvel (ritkítás, aláhúzás nem javasolt) – nyelvi adatok: kurzív (dőlt, italic) – elválasztás: automatikusan vagy elválasztás nélkül (a manuális elválasztást egyáltalán ne használják) – idegen betűk, szimbólumok, jelek: ha a szimbólum nem szerepel a Word alapbeállításai között, mellékeljék a használt betűtípust is
1.2. Címek és alcímek – félkövérrel kiemelve
– ne használjanak automatikus számozást, a fejezetszámok legyenek begépelve
– ne legyenek csupán számozott bekezdések, minden számozott egységnek legyen címe
– decimális számozással (például: 1. 1.1. 1.2. 1.2.1.), legfeljebb három szintig
1.3. Lábjegyzetek, végjegyzetek – kérjük, ne használjanak lábjegyzeteket, végjegyzeteket
– a hivatkozott művek adatai az irodalomjegyzékbe kerüljenek
2. A szövegbe illesztett táblázatok, ábrák, diagramok 2.1. Táblázatok – a lehető legegyszerűbb formában
– címe a táblázat fölött, fett betűvel, begépeléssel sorszámozva, pl. 3. táblázat: Az akronimák
– célszerű a táblázatkezelő adatállományát is mellékelni
2.2. Ábrák – a szövegben és külön is csatolva, a fájlt az ábra cikkbeli helyével megnevezve (pl. KissBéla_4ábra), .jpg kiterjesztésű fájl
– címe az ábra fölött, fett betűvel, sorszámozva, pl. 4. ábra: Az ly kihagyása
– mind a fotók, mind az ábrák, mind a diagramok ábra néven szerepeljenek
– mástól átvett ábra közléséhez a szerző/kiadó engedélye, élő személy felismerhető képének közléséhez az illető hozzájárulása szükséges, ennek beszerzése a szerző kötelessége
3. Hivatkozások 3.1. A szövegben – zárójelben: szerző neve, évszám, kettőspont, oldalszám (Nida 1964: 411)
– könyvcím vagy folyóiratcím szövegen belül: kurzív
3.2. Irodalomjegyzék – a nyelvi adatok forrását vagy a primér irodalmat külön jegyzékben kell közölni (Források)
– az irodalomjegyzék (Szakirodalom) csak azokat a szerzőket tartalmazza, akikre a szövegben utalás történt
– a szerzők vezetékneve szerinti betűrendben (nem kell számozni)
– ha az irodalomjegyzékben egy szerzőtől/szerkesztőtől több tétel is szerepel, ezeket a megjelenés időrendjében kell közölni
– ugyanazon szerzőtől azonos kiadási év esetén az évszám után az a-b-c jelzést használjuk (Vida 1984b)
– ha egy cikknek több szerzője vagy szerkesztője van, akkor a szerzők, szerkesztők teljes nevét nagykötőjellel választjuk el egymástól
– magyar szerzőnél a vezetéknevet követi a keresztnév (Nagy Andor 1986), külföldi szerzőnél a vezetéknevet vesszővel választjuk el a keresztnévtől (Sontag, Susan 1990)
– ha könyvre hivatkozunk:
– ha folyóiratcikkre hivatkozunk:
– ha tanulmánygyűjteményre vagy konferenciakötetre hivatkozunk: szerkesztő(k) után: (ed.), (eds.), (Hrsg.), (szerk.):
– ha interneten elérhető forrásra hivatkozunk:
Köszönjük együttműködésüket!
Budapest, 2012. április 24-én (frissítve: 2016. augusztus 26-án)
Nyomárkay István Veszelszki Ágnes a Filológia.hu főszerkesztője a Filológia.hu szerkesztője
|